"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. július 15., kedd

"Justice for Hungary"

A "Justice for Hungary" (Igazságot Magyarországnak) amerikai magyarok áldozatkészségéből épült repülőgép volt, amellyel Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor 1931. július 15-16-án rekordidő alatt repülték át az Atlanti-óceánt.

A "Justice for Hungary" 1931. július 15-én startolt az új-foundlandi Harbour Grace (a Kegyelem Kikötője) repülőteréről, Endresz György pilótával és Magyar Sándor navigátorral a fedélzetén. A tökéletesen működő motor és a profi páros már a táv első felén rekordot döntött: 13 óra 50 perc alatt érték el az ír partokat, annak ellenére, hogy korszerű, földindukciós iránytűjük már indulás után kevéssel felmondta a szolgálatot, és az óceán fölött sűrű köd akadályozta a tájékozódást.

Az út további szakaszában a navigálás - a rossz időjárás miatt - még nehezebbnek bizonyult. A kényszerű manőverezés és a viharzónák kerülgetése miatt meghiúsult a Mátyásföldre tervezett landolás, pedig ott már ezrek várták türelmetlenül a Lockheed Sirius feltűnését. Már magyar területen, Győr közelében az óceánrepülők észlelték, hogy az üzemanyag-ellátás akadozik, további hetven kilométer megtétele után benzinhiány miatt leállt a motor. Siklórepülésben közelítették meg a talajt, és 1931. július 16-án délután, Bicskétől nem messze, Felcsút határában, egy kukoricatáblában kényszerleszállást hajtottak végre.

A Harbour Grace-től Felcsútig megtett 5770 km-es utat a két magyar óceánrepülő pontosan 25 óra 20 perc alatt teljesítette, gyorsabban, mint addig bárki, óránként csaknem 230 kilométeres átlagsebességgel. Továbbá a korábbi óceánrepülők közül senki sem hatolt ilyen mélységig az európai kontinens belsejébe, így három világrekord is megdőlt ezen a napon.

A rekordereket nemzeti hősként fogadták 1931. július 20-án Budapesten, a Millenniumi Emlékműnél, ahová százezrek ünneplése közepette érkeztek. Az euforikus hangulat, a korabeli leírások szerint három hétig tartott.
Endresz György az események után továbbra is pilótaként dolgozott, Magyar Sándor azonban még 1931-ben visszautazott Amerikába, hírnevének köszönhetően elhelyezkedett a repülőiparban.

Egy évvel később Endresz a világ óceánrepülőinek találkozójára repült a géppel, Bittay István rádiótávírász navigátorral.

1932. május 22-én Rómában tartották az óceánrepülők világkongresszusát, melyre meghívták mindazokat, akik átrepülték az Atlanti-óceánt. A magyarok május 21-én 15 órakor értek Róma Littorio repülőterére, ahol leszállás közben a gép átpördült, lezuhant, és mindkét férfi meghalt. Olaszországban ünnepélyes külsőségek között elbúcsúztatták őket, a temetés itthon történt, hatalmas tömeg együtt érző részvételével.

forrás: Miszlay Zsolt
(História, Szebb jövő nyomán Szent Korona Rádió)

(Fotó: Képes Pesti Hirlap 1930. év, 108.szám)






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése