"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. július 15., kedd

Vers - John Gillespie Magee Jr

"Óh, kitörtem hát a Föld komor bilincseiből,
És ezüstös kacagó szárnyakkal táncoltam az égen,
 A Nap felé kapaszkodtam és csatlakoztam a felhők
Bolondos játékához százféle dolgot megtettem,
 Melyről nem is álmodnál, keringve forogva
 A magasságok hallgatag magányában. Ott lebegve
Üldözőbe vettem a süvöltő szelet, mialatt
Hajóm csapongva szállt át az égi báltermeken.
Fel, fel a végtelen szikrázó kékség felé
Könnyedén túljutottam a szélfútta szférákon
Ahol a pacsirta,  a sas sohasem repült még.
 És még a csöndben, emelkedett lélekkel jártam
Az űrt, e felemelő, érintetlen tisztaságot
Kinyújtottam kezem, s megérintettem az arcod, Uram."
 
(Fordította: Aranyi Erzsébet)
A szonett szerzője egy 19 éves önkéntes, John Gillespie Magee Jr, aki a Kanadai Királyi Légierőnél szolgált a második világháború idején Nagy Britanni térségben 1941. december 11-én halt meg egy bevetés során.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése