"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. július 31., csütörtök

A napraforgó

A napraforgó latin nevét a görög mitológiából eredeztetik.



A történet szerint egy fiatal és gyönyörű lány, Clytia , beleszeretett a Napistenbe, Heliosba. A gőgős isten azonban nem viszonozta érzelmét. Clytia fájdalmas szerelme csillapíthatatlan volt, ezért mást sem tett, csak naphosszat a Napistent figyelte, míg végül bánatában Heliantusszá vált. Így, ahogy életében, virág létében is már örökké a Nap felé fordulhat. A napraforgó növényt az észak-amerikai indiánok gyógyszerként és élelmiszerként is használták. A XVI. században Cortez és hajósai - az Új Világ meghódítására indult expedíciójukkal - találták meg és hozták el Európába, amely ezután fokozatosan elterjedt a világ minden táján.



Peruban az aztékoknál a napraforgó szent virág volt. A templomaikban aranyból készült napraforgók képeit helyezték el, koronázáskor pedig a sárga virágokból fontak koszorúkat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése