"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2015. február 15., vasárnap

A Riói Karnevál


A Riói karnevál nagy múltra tekint vissza, de jelenlegi formájában 1928 óta rendezik meg. A legnagyobb parádé Rio-ban látható, de más nagyvárosok is megrendezik saját fiesztájukat a karneváli időszakban.
A parádén a látványos jelmezek mellett a szamba is főszerepet kap, hiszen ilyenkor mérik össze tudásukat a legjobb szambaiskolák táncosai a brazil farsang főutcáján, a több, mint másfél kilométeres Sambadronon. A karneválon nem csupán a szambaiskolák növendékei táncolhatnak – bárki táncra perdülhet az utcán, akinek kedve szottyan rá.

A riói karnevál portugál őse az Entrudo. Ennek résztvevői eredetileg szagos vízzel (vö.: kölni víz), vizes porral, záptojással vagy citromhéjjal dobálták egymást nagy vigadozás közepette. 1855-ben létrehozták a „fiatalok karneváli baráti társaságát”. Ők zeneszóval, színes kosztümökbe öltözött résztvevőkkel szervezett felvonulásokat a „cidade maravilhosát” csinálták meg. Lényegében ma is ezek a társaságok rendezik a karneválokat egész éven át.




Arra több mint egy évszázadig, 1984-ig kellett várni, hogy a mai riói karnevál külsősége, kerete kialakuljon: ekkor hozták létre a Passarela do Sambát, a kétoldalt tribünökkel, lakóházakkal határolt hosszan elhúzódó sétányt, amelyen a szambaiskolák vonulnak végig. A szamba mint ritmus és tánc 1917-től hódított teret, ez a tánczenei műfaj Salvador da Baiából eredt, az ottani nők ünnepeiről. A ritmus a tradicionális afrobrazil lundu és frevo keveréke a portugálok által behozott polkáéval. A szamba ritmusa varázsolta a karnevált hamisíthatatlan brazil ünneppé, az ország identitásának elemévé. (Forrás: wikipedia)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése