A mák Délkelet-Európában és Ázsia nyugati részén honos, ugyanakkor nálunk is termesztett és kedvelt. A magyar mákos kalács vagy mákos tészta világhirű.
A mák feljegyzett története lényegében az ópium történetével egyezik meg. Kr.e. 4000-ben már a sumérok rajzaikon ábrázolták a növényt, melyek sugallják azt az örömérzetet, amit az ópium nyújtott nekik. Éppen ezért "az öröm virága" névvel is illették. A sumérok hamar tovább adták a mákkal szerzett tapasztalatokat és magát a növényt is az assziroknak, akiktől a babiloniakon keresztül Egyiptomba. Kr.e. 1300 körül az egyiptomiak Théba városában kezdték el termeszteni az általuk "fehér lótusznak"-nak hivott mákot. Az egyiptomi gyógyeljárásokat tartalmazó Ebers-papiruszok számos, máktartalmú szer leirását is őrzik, melyeket elsősorban fájdalomcsillapotásra használták.
Kr.e. 330-ban Nagy Sándor hóditásai során elvitte a mákot Perzsiába és Indiába, ahol szintén hamar rájöttek bóditó hatására. Hamarosan az egész mediterrán vidéken ismert lett, népszerű volt a görögök, rómaiak és az arabok körében is. Krétán az asszonyok termesztették a mákot. Hippokratész, görög gyógyitó pedig arra a következtetésre jutott, hogy az ópium jól használható gyógyszerként. A Kr.u. 1.századtól egyre gyakrabban alkalmazták vérhas járványok és egyéb hasmenések esetén. Az ókorban egyébként a mákot fűszerként is használták, gyakori volt az a szokás, hogy a kenyeret mákkal szórták meg és úgy sütötték ki. Az igy készült étel korábban még az olimpiára készülő versenyzők asztalán is alapfogásnak számitott egyes területeken
A mák igen nagy kincs a magyar- és környékbeli országok étkezési kultúrájában. Viszonylag egyszerű termesztési módja, sokoldalú felhasználhatósága és kedvező tulajdonságai tették közkedveltté.
A mákmagok elsősorban jelentős béltisztító hatásuk miatt foglalhatják el méltó helyüket az egészségmegőrző táplálkozásban. A kis fekete magok szinte emésztetlenül hagyják el az emésztőrendszert, fellazítják a béltartalmat és letisztítják a bélcsatornák falait. A mák jótékony élettani hatása még, hogy lassítja az öregedési folyamatokat, csökkenti a magas vérnyomást, megelőzi az embóliát, trombózist. A vér koleszterinszintjét normális szintre állítja. Fokozza a szervezet védekező mechanizmusát, segíti a sebek gyógyulását, növeli a szellemi teljesítőképességet. A csontozat első számú természetes segítője. Megállítja a csontszövetek leépülési folyamatát, majd elkezdi építeni azt.
A mákszemben 40-50% olaj van, amely háromszor annyi E-vitamint tartalmaz, mint az olívaolaj. Továbbá értékes B1-, B6-, B2-, niacin forrás. Az ásványi anyagok közül pedig nagyobb mennyiségben kalciumot, cinket, mangánt, rezet, vasat, foszfort, káliumot és magnéziumot tartalmaz. Továbbá aminosavakban, zsírsavakban gazdag.
A magyar konyha jellemző ételei közé tartozik a mákos bejgli, mákos csík, mákos guba, ezek többnyire nagyobb ünnepek alkalmával kerülnek az asztalra. A darált mák töltelékként akkor a legjobb ízű és állagú, ha felhasználás előtt összeforraljuk kevés tejjel és mézzel, vagy cukorral (cukorbetegek édesítőporral). Ízesíthető reszelt, kicsavart almával, mazsolával, sárgabarack dzsemmel, reszelt citromhéjjal is. Bár a mák hagyományosan desszertek, péksütemények ízesítője, a bátrabbak hús mellé is használják (őz, csirke). Fogyasztásának talán egyetlen hátránya, hogy senki nem szeret utána mosolyogni.
Babonák, hiedelmek
A
mák fogalma az alváshoz és a halálhoz kapcsolódik. A görög mitológiában
Hüpnoszt, az alvás és az álom istenségét, aki mindenkit mákkal altat
el, arra kérte a cselszövő Héra, hogy altassa el Zeuszt. Hüpnosz eleget
tett a kérésnek, és édes nyugalomba ringatta magát Zeuszt is. Ceres, a
rómaiak termékenység istennője midőn megszállottan, pihenés nélkül
kereste Prosperinát, az istenek úgy rendelkeztek, hogy léptei nyomán
fakadjanak mákvirágok, s amikor Ceres összeszedte a virágokat, végre elaludt. A mákot a halál megszemélyesítőjével, Thanatosszal is összefüggésbe hozták. A szépséges mákvirágot Aphrodite istennővel
azonosították. Léthét, a feledés megtestesítőjét, néha mákgubókból álló
fejdísszel ábrázolták. A mák a földtermékenység istennő, Démétér szent
növénye volt, ő ajándékozta meg az embereket a mákkal. Egy másik
felfogás szerint a mák Adonisz könnyéből lett, amikor a szerelmét
siratta.
A mákgubó számtalan magja miatt a
bőséget jelképezi, ugyanakkor a kábítószerként és fogamzásgátlóként a
hiábavalóság szimbóluma. Az asszíroknál a mák az "öröm növénye"-ként
szerepel. Kínában érzéki kalandok előtt használták. Oroszországban
esővarázslásokhoz használták a mákot. Aszály idején megszentelt
mákszemeket szórnak szét, és bottal verik vagy kavarják fel a vizet,
hogy eleredjen végre az eső.
A néphitben boszorkányokkal kapcsolatban,
mágiában, ráolvasásokban, jóslásokban gyakran szerepelt a mák, mint
mágikus növény. Termékenységvarázslás céljából, az ifjú házasokra mák
magvait szórták, hogy különleges szaporodási képessége legyen az ifjú
párnak. A görögöknél a mákot fertőtlenítő füstölésre, jövendőmondásnál
alkalmazták. Isteneknek mutatták be áldozatként, kábítószer gyanánt
pedig orgiákon, lakomákon, misztériumok során vették magukhoz.
A
népi gyógyászatban a mákfélék családjába tartozó fecskefüvet
szembetegségek gyógyítására használják, azzal a hiedelemmel, hogy a
fecske összegyűjti a mák nedveit, s ez gyógyítja a vakon született
gyermekek látását. A mák nemcsak élelmiszernövény, de
kiváló hatású gyógynövény. A középkorban érzéstelenítőként és
fájdalomcsillapítóként állt az orvosok rendelkezésére. A mák éretlen
gubójának beszárított nedve az ópium. Az ókori görögök az ópiumot a
gyógyítás mellett hedonisztikus, élvhajhász célokból is használták.
Indiában nemcsak gyógyszerként, hanem méregként és ellenméregként is
számon tartják.
Érdekesség, hogy a magyar nyelv szóképnek "használja" , a rosszcsont gyerekek mákvirágok. a kicsi jelző pedig mákszem elnevezéssel is helyettesíthető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése