"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2015. február 18., szerda

Február 18. - Zrinyi Ilona halála - 1703



A Wesselényi összeesküvésben kivégzett Zrínyi Péter lánya, I. Rákóczi Ferenc majd Thököly Imre felesége, a későbbi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc anyja, a férje mellett száműzetésben halt meg Nikodémiában 1703. február 18-án, nem sokkal a Rákóczi szabadságharc kitörése előtt.

Apja a költő Zrínyi Miklós ugyancsak költő öccse, Zrínyi Péter volt. Édesanyja Frangepán Katalin műfordítóként is ismert. 1666 március 1-én férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez. Házasságuk nem volt boldog, de két gyermek született belőle, 1672-ben Julianna és 1676-ban a későbbi II. Rákóczi Ferenc.

Zrínyi Ilona apját, Zrínyi Péter horvát bánt és nagybátyját, Frangepán Miklóst a Wesselényi Ferenc vezette rendi mozgalomban való részvételért a császár 1671-ben Bécsújhelyen lefejeztette. Öccsét várfogságra ítélték, s bár férje kegyelmet kapott, 1676-ban meghalt. Huszonhárom évesen özvegyen maradt két gyermekkel, Juliannával és Ferenccel. Zrínyi Ilona katolikus hite ellenére gyűlölte a Habsburg-házat. Anyósa, Báthory Zsófia, férje halála után rekatolizált, és az ellenreformáció egyik élharcosává vált. Miután anyósa is meghalt, ő lett a hatalmas Rákóczi birtok úrnője. A fiatal özvegy ezután egyedül irányította a birtokait és sikerült elérnie, hogy ő legyen gyermekei gyámja. Így fia nevében intézkedhetett minden lényeges ügyben.

A három esztendeje megözvegyült Zrínyi Ilona már 1679 nyarán levelezett a nála legalább öt évvel fiatalabb késmárki Thököly Imre gróffal. Ezekben az írásokban a házasság is szóba került, de azt közös akarattal későbbre, kedvezőbb időkre halasztották. A "kuruc király" 1680 elején tette először nyilvánosan tiszteletét a minden kortársi leírás szerint ragyogó szépségű asszonynál - kíséretével, ebédmeghívottként. Ahhoz azonban, hogy egybekeljenek, meg kellett szerezni mind a bécsi udvar, mind a Porta jóváhagyását, ami csak 1682 elején történt meg.

Házasságkötésüket nemcsak Gyöngyösi István verselte meg, de francia regény is íródott e romantikus kapcsolatról. Kapcsolatuk további alakulása azt bizonyítja, hogy az mindkettőjük részéről szerelmi indíttatású volt, s az is maradt az asszony haláláig.

Zrínyi Ilona második férje oldalán maga is egyik szervezője volt a Habsburgok elleni kurucfelkelésnek 1678-ban, vagyonával is támogatást nyújtva a harcokhoz. A felvidéki területek sikeres visszafoglalásával 1681-re elérték, hogy a Habsburg császár bizonyos engedményeket tegyen. Férje ezek után megpróbált szövetségeseket keresni, és különböző tárgyalásokat folytatni, törekvései azonban nem jártak sikerrel és vereségekor 1685-ben sorsa megpecsételődött.

A törökök fogságába került Thökölyt rabláncon vitték Nándorfehérvárra. Felesége Munkácson maradt két gyermekével és három évig védte Munkács várát a császári csapatok ostroma ellen. 1687 telén Zrínyi Ilona írta Béthune márkinak Munkácsról: "Nekünk semmi sem drágább, mint az idő, és nincs veszedelmesebb, mint ha csak hiábavalóan telik az idő." A török ellenes harcok sikere miatt Thököly, aki a törökök híve volt, nem tudott segítségére sietni, így 1688-ban kénytelen volt a várat feladni, mire a bécsi udvar gyermekeitől elszakította s a bécsi Orsolya-szüzek zárdájába internálta. 

1691-ig az Orsolyaszűzek zárdájában lakott, ahol lányát, Rákóczi Juliannát nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferencet azonban Neuhausba vitték, egy jezsuita iskolába és anya és fia soha többé nem találkozhattak. Amikor Heisler generális Thököly fogságába került, Zrínyi Ilonát a rab tábornokkal kicserélték. Búcsúlevelét, amit ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc valószínűleg soha nem kaphatta meg.

"Édes Fiam!
Férjem-uram magához hív engem. Rettentő nagy út áll előttem, de azért sietve sietek uramhoz és hűséges férjemhez. Kötelességem hozza ezt magával. Semmi sem esik nekem olyan súlyosan, mint tőled elszakadni, mert te nekem bánatot sohasem okoztál. Csak tanulj szorgalmasan, és rajta légy, hogy a dicsőség koronáját elnyerjed! Nincs a világon szebb és dicsőbb dolog, mint a becsületes név és a jó hír. A földi javak elveszhetnek, de aki becsületét vesztette, mindenét elvesztette.
Becsüld az embereket! Aki másokat megbecsül, magamagát becsüli.
Anyai áldásommal minden jót kívánok neked. Bárhová vet a sors, maradok mindenütt és mindenkor a te forrón szerető anyád:
Zrínyi Ilona, 1692."


Hamvait 1906-ban hozták haza, és a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték örök nyugalomra.

Még a Thökölyvel szemben negatívan elfogult II. Rákóczi Ferenc is elismeri Vallomásaiban, hogy édesanyja "nagy szellemén is volt hatalma a szerelemnek". Mostohaapját azonban olyan "hozományvadásznak" tartotta, aki csak színlelte a szerelmet. Annyi bizonyos, hogy Zrínyi Ilona boldog anya volt, s a férje mellett jóban-rosszban hősiesen kitartó asszony szimbólumává vált.

Forrás: mult-kor .hu.
Magyar hősők:
Zrínyi Ilona

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése