Minden szívnek van egy csodakertje,
a kert közepén van egy palota,
s minden palotában egy fekete szoba.
A fekete szobában Csontvázember ül.
Sötéten.Egyedül.
Néha a palota zsivajába,
s a tavaszodba belehegedül.
Olyankor ősz lesz :vágyak, álmok ősze.
Halkan peregnek,mint a levelek.
( Szívedbe,mintha ezer kés hasítna:
zokog,zokog a csontvázembered.)
Idegen szemektől kacagással véded,
jaj csak meg ne lássák:drágább mint a kincs!
Mások palotáit irigykedve nézed:
neki nincs, neki nincs!
Pedig:
minden szívnek van egy csodakertje,
s minden csodakertben van egy palota,
S bent,elrejtve mélyen,valahol,valahol:
minden palotában egy fekete szoba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése