A körülöttünk zajló világról öt érzékszervünk által szerzünk tudomást.
Azonban az információk legnagyobb részét, 90%-át szemünktől kapjuk. Az
emberi szem színesen lát, ezért a színes információ talán a legfontosabb
adat számunkra.
A színes látás eszköze a szem és az agy. A szem miniatűr,
nagyfelbontású digitális kamerához hasonlóan működik, amelyhez az adatok
értelmezésére és tárolására hatalmas kapacitású számítógép: az agy
csatlakozik. A szemünkbe bejutó fényt a szem "objektívje", a szemlencse,
a szem hátsó felszínét borító ideghártyára (retinára) fókuszálja. A
retinán a digitális kamerák képfelvevő felületéhez hasonlóan érzékelő
elemek milliói helyezkednek el. A látás érzékelő elemei, az esti fényben
működő mintegy 130 millió pálcika és a nappali fényben működő mintegy 7
millió csap száma meghaladja a legnagyobb felbontású digitális kameráét
is. Az érzékelő elemekhez idegek kapcsolódnak, és az ingereket a
szemidegen keresztül az agy felé továbbítják. Az esti látás elemei, a
pálcikák, nem látnak színeket, viszont rendkívül érzékenyek. A nappali
látás elemei, a csapok, kevésbé érzékenyek, ezzel szemben színesen
látnak. Ezt az teszi lehetővé, hogy a csapokban három különböző pigment
található. Ezek közül egyik a vörös, másik a zöld, harmadik pedig a kék
fényre érzékeny. Ezek a pigmentek nyelik el a fény vörös, zöld illetve
kék részét, és attól függően, hogy melyikből mennyit tudtak elnyelni,
kialakulnak a színárnyalatok
Az emberiség körülbelül 4%-a (a Föld lakosságából 210 millió
ember) színtévesztő. A színtévesztők általában kevesebb színárnyalatot
tudnak megkülönböztetni, és ezek egy részét gyakran összecserélik.
A színvakság egy olyan rendellenesség, amikor a beteg nem képes különbséget tenni az egyes színek között. A teljes színvakság nagyon ritka, ilyenkor a beteg a világot a szürke különböző árnyalataiban látja, tehát egyáltalán nincs színlátása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése