"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. április 26., péntek

Hullócsillag és égből hulló furcsaságok

Idén  május 4-5 között, augusztus 12-én, október 7-8 és 21-22 között, november 11-12 között és december 13-14 között. figyelhetünk meg hullócsillagot
/ Miközben csodáljuk, ne felejtsünk el valami szépet kívánni./

Mik valójában a hullócsillagok?
Egy földet érő meteoritról Apollóniai Diogenész i. e. 467-ban megállapította, hogy az egy égből érkező kődarab, és feltehetőleg ilyen kődarabok felelősek a csillaghullásként ismert fényjelenségekért. Ám mintegy 150 később Arisztotelész cáfolta ezt az elképzelést, szerinte a fényes légköri jelenségeknek nincs közük a furcsa kövekhez. Így a meteorjelenségek vizsgálata egészen az 1700-as évek végéig kiszorult a csillagászati vizsgálódások köréből. Az azonban Arisztotelész érdeme, hogy ő nevezte el a fényjelenséget meteornak, azaz szó szerint ’magasban lebegő’-nek.
Az 1800-as évek közepén ismerték fel azt, hogy a fényjelenségeket a Nap körül keringő anyagfelhők, azaz meteorrajok okozzák, és hogy ezeknek az üstökösökkel van kapcsolata. Azt azonban ekkor még nem tudták eldönteni, hogy ezek az anyagfelhők az üstökösökről leszakadnak-e, vagy ezek állnak össze később üstökössé. Később az előbbi nézet helyessége bizonyosodott be. A magyar Konkoly Thege Miklós (1842–1916) élenjárt a meteorjelenségek vizsgálatában: színképvizsgálataival igazolta a meteorrajok és az üstökösök közötti kapcsolatot.


 Égből hulló furcsaságok.


 Volt  olyan a történelemben, hogy tehén hullott alá az égből, vagy épp vér, pénz, béka.
1915-ben több nyugat-európai országban ,véreső’ hullott az égből. Ezt azzal magyarázták, hogy magas volt a víz vastartalma a hadiüzemek füstje miatt. Ám ez nem magyarázza azt, hogy a krónikák szerint 1270-ben Párizsra szintén piros eső esett, mely a ruhákon a vérhez hasonló foltot hagyott. A véreső a ,megfigyelések’ szerint háborút jelent.
 A sárga eső viszont a pokolból származik. A sárga eső oka az, hogy a vulkáni tevékenységek során rengeteg kén kerül a légkörbe, mely máshol a csapadékkal együtt esik le. 1954-ben Brazíliában ezüsteső esett, mely valójában kilencven százalékban cinket tartalmazott.

1918-ban, Angliában halak potyogtak az égből, melyről fotók is készültek. A békaesőt pedig azzal magyarázzák, hogy a vízfelszínen kialakul egy tornádószerű jelenség, ami szétszórja a békákat a közelben. Az 1800-as évek elején Palermóban lárvaeső esett. A problémát az okozta, hogy az a lárvafajta Dél-Németországban lelhető fel legközelebb. 1741-ben Bradley-ben tizenkét órán keresztül fényes szálak hullottak az égből. Ez a jelenség húsz éve megismétlődött Sudbury városában – ez az anyag azonos volt a pókhálóval.
 
1969-ben Punta Gordá-ban golflabdák potyogtak az égből. A meteorológusok szerint egy tornádó kapta fel a közeli golfklubban a labdákat, majd azokat máshol leszórta. A pénzeső az álmok álma. 1957-ben Bourges városában ezerfrankosok hullottak az égből, 1975-ben Chicagóban 588 db egydolláros hullott alá. Ezek magyarázata, hogy egy kiszakadt zsákból a szél vitte egyik helyről a másikra a pénzt, illetve, hogy egy repülőgépről szabadult el néhány bankjegy.

Városi legenda szerint, 1997-ben egy japán halászhajó legénységét mentették ki a partok közelében. A balesetet – állítólag – az okozta, hogy egy tehén hullt alá az égből. Később kiderült, hogy egy teherszállító gépbe egy lopott tehenet szuszakoltak az orosz légierő katonái, ám repülés közben a tehén olyan mértékben lett nyugtalan, hogy testi épségüket féltve, kidobták az állatot a repülőgépből
Nem szokatlan jelenség, bár ez lehet az egyik legrémisztőbb. Létezik egy pókféle, mely az Anelosimus eximius fajba tartozik, és előszeretettel szövi hálóját a fák tetejére, több száz méter magas helyeken. A pók maga viszonylag kicsi, könnyű. Egy erősebb széllökés könnyen elviheti őket csoportostul, hogy aztán máshol pókesőként lepotyogjanak.

Az egyik legfurcsább eset: 1997 júniusában a Falkland-szigetek partjainál halászott egy férfi, amikor egy fagyott tintahal zuhant a fejére. A halász két napig eszméletlen volt. A mai napig nem tudni, honnan érkezett a polip.

1957 óta 7000 műholdat lőtt ki az emberiség földkörüli pályára, melyekből most 800 működik. A Föld körül 20 ezer(!) objektum kering: műholdak, rakétahajtóművek, alkatrészek, és egyéb 10 cm-nél nagyobb tárgyak. Christoph Bonnal mérnők, irodájában egy ötven kilós titángömb van, mely visszaesett a földre; ilyenből még 200 kering a Föld körül. Egy rakéta alkatrész például két tonnás is lehet.
/bien.hu/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése