A vikingek híresek voltak lenyűgöző navigációs képességükről. Mágneses iránytűvel nem rendelkeztek, de eljutottak Izlandra, Grönlandra, sőt még Amerikába is ők utaztak először.
Napos időben kiválóan navigálhattak egy hagyományos napórával. Akkor
kerültek bajba, ha beborult az idő. A vikingek ismerték a módszert, miként határozhatják meg rossz időben is
az égtájakat.
Ehhez egy kettőstörő kristályra, kordieritre, turmalinra vagy kalcitra
volt szükségük. Egy napkő a szem elé tartva, forgatva kifényesedni és
elsötétedni látszik, a sugarak úgy szűrődnek át az anyagon, hogy a fény
rezgési síkját is megmutatják.
A vikingek kihasználhatták a kristály e tulajdonságát, s a
napsütésben úgy állíthatták be a követ, hogy azon átnézve az égbolt a
legfényesebb legyen. Ekkor a Nap felé mutató karcolást ejtettek a
kristályon, így kalibrálták be kezdetleges navigációs eszközüket .
Ezután a viking navigátor két másik napkővel becsülte a
kijelölt irány metszéspontját, ezzel a meridiánt, a Nap
valószínűsíthető útját. Így meg tudták rossz idő esetén is jósolni,
merre van kelet és nyugat.
Szenzációs felfedezéssel támasztották alá francia régészek egy magyar
tudós, Horváth Gábor (49) elméletét a vikingekről: a tenger mélyéről a
felszínre hozták az északi hajósok tájékozódását segítő misztikus napkő
első és eddig egyetlen példányát, amit a modern ember valaha a kezében
tarthatott.
1592-ben süllyedt el Alderney szigetének közelében a La Manche
csatorna francia partokhoz közeli részén az a brit hajó, aminek
rakományát most hozták felszínre és vizsgálták meg.
A régészek és történészek szerint igazi kincset sikerült találni a
hajón, egy apró, jellegtelen, de precízen megmunkált kristályt, amiről a
kutatók úgy tartják, hogy azonos lehet a viking legendákban napkőként
emlegetett navigációs eszközzel. A mítoszokban a mágikus erejű napkő
segítségével tájékozódnak a viking hajók a tengeren, de ennek a
létezésére eddig semmilyen archeológiai bizonyítékot nem sikerült
találni.
A kutatók szerint
a most megtalált kő egy kalcitkristály, magyarul mészpát vagy izlandi
pát, ami nevének megfelelően Izlandon és Skandinávia egyes részein
fordul elő legsűrűbben. A megfelelően megmunkált kristály képes a Nap
fényének polarizálására, így megállapítható a segítségével a Nap pontos
helyzete az égbolton, akkor is, ha erősen felhős az idő, vagy ha a Nap
már a horizont alá bukott. A kutatók szerint a vikingek nagyjából egy
fokos pontossággal tudtak navigálni a kristály segítségével, ami
létfontosságú volt számukra, hiszen iránytűt nemigen használtak (az a
Föld északi mágneses pólusának közelsége miatt egyébként is elég
pontatlan lett volna).
forrás:Index-Tudomány
A híres könyve a művésznek, az Illancsi asszony, meg lehet venni a lenti programban.
VálaszTörléshttp://www.thebigebook.eu/thebigebook_hu/index.php/hu/component/digistore/products/3-elbeszeles-novella-kisregeny/9