"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. április 12., péntek

Az Űrhajózás Világnapja


Már történelmünk kezdete óta foglalkoztatja az emberiséget a körülöttünk lévő világ milyensége, valamint a csillagok és az égitestek mozgása és az, hogy hogyan is lehetne eljutni oda?

"Az ember csak úgy értheti meg azt a világot, amelyben él, ha felemelkedik a földről a légkörön túlra." - Szókratész i.e. V. század.

1961. április 12-én Jurij Gagarin először lépte át a Föld határát.
 A Vosztok-1 fedélzetén helyi idő szerint 6:07 perckor startolt Bajkonurból, mely során 89 perc alatt kerülte meg a Földet. A teljes repülés időtartama pontosan 108 percig tartott, ezalatt 327 ezer méteres magasságba emelkedett, és 28260 km/h sebességgel száguldott. Érdekesség, hogy ő maga nem irányíthatta az űrjárművet, mert a tudósok az előkészítés során nem tudták pontosan megítélni, hogy milyen hatást gyakorol majd a súlytalanság az emberi agyra és nem mertek kockáztatni.

Az űrrepülés során Gagarin feladatai közé tartozott az űrhajó rendszereinek folyamatos figyelése, saját életfunkcióinak ellenőrzése, jegyzetek készítése, sőt még egy étkezés is. Az űrben való tartózkodása alatt hadnagyból őrnaggyá léptették elő.

A Földre való visszatérése nem volt zökkenőmentes, mivel 7 km-es magasságban Gagarinnak katapultálnia kellett , ejtőernyővel, sértetlenül ért földet. 

Amióta a Vosztok-1 Jurij Gagarinnal 1961. április 12-én megkerülte a Földet, több mint 400 ember járt a világűrben, és az űrhajózással kapcsolatos hírek ma már nem számítanak szenzációsaknak. Ám az első űrutazás emlékére ezt a napot az űrhajózás napjává jelölték ki.

Igazából már a kezdetektől érdekelte az embereket, hogy mi van odafönn. A babiloni torony is ,,égig érő"-nek indult... Aztán hosszú évezredek után Newton volt az, aki kiszámította, hogy bizonyos körülmények között föld körüli pályára lehet állítani tárgyakat. A huszadik század lett aztán az űrhajózás százada. Az orosz K. Ciolkovszkij és az amerikai R. Goddart rakták le 1910-ben a rakétatechnika elméleti és gyakorlati alapjait. Az igazi áttörést Werner von Braun munkája hozta, és megszületett a vegyi hajtóanyagú, többfokozatú rakétahajtómű. Ez az eszköz már képes volt elérni az első kozmikus sebességet (7,9 km/s ), és Föld körüli pályára juttatni műholdakat és űrhajókat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése