"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2015. április 7., kedd

A nagy hadronütköztető

 A mintegy két évig tartó leállás után vasárnap újraindították az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC), amelynek jelentősen megnövelt teljesítményétől a Genfben működő intézet munkatársai azt várják, hogy új távlatokat nyit a fizikában.


 Miből áll az univerzum?

A hagyományos anyagok mindössze négy-öt százalékát teszik ki – mi a helyzet a többivel?
Ahhoz, hogy ezt kiderítsük vissza kell utaznunk az időben - mondják a CERN (Nukleáris Kutatás Európai Szervezete) tudósai - úgy, hogy reprodukáljuk, mi történt az univerzummal egy másodperc töredék része alatt a Nagy Bumm után, 13,7 milliárd évvel ezelőtt.

Azáltal, hogy két protonsugarat 99,9%-os fénysebességgel ütköztetnek, a CERN kutatói azt remélik, hogy olyan körülményeket hoznak létre, amelyek a Nagy Bumm óta nem léteznek, így a jobban megérthetővé válik a Világegyetem.Az Ősrobbanás utáni néhány milliomod másodpercben egy egészen speciális anyag tölthette ki az újszülött Univerzumot: a protonok és neutronok építőelemei, a kvarkok egy egészen rövid ideig szabad állapotban létezhettek. Ezt az ősi "kvarklevest" már régóta szeretnék kísérleti úton létrehozni, és bár voltak már komoly eredmények, a bizonyosságot itt is a világ legnagyobb részecskegyorsítójától, a nagy hadron ütköztetőtől várják. Az itt zajló ólom-ólom ütközésben az Ősrobbanás óta először koncentrálódik közel 1,2 petalelektronvolt energia, szabályozott körülmények között.


 

A nagy hadronütköztető, amely a világ eddigi legkomplexebb berendezése,  Genf közelében, a francia-svájci határon egy 27 kilométeres alagútban található. A berendezés segítségével protonnyalábokat a fényhez közeli sebességre gyorsítanak fel, majd ütköztetnek egymással. Ennek során új elemi részecskék jönnek létre, általában igen rövid élettartammal, amelyek tanulmányozásával az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni a fizikusok.

Az első protonnyalábokat 2008. szeptember 10-én vezették körbe a húszéves munkával, 3,9 milliárd eurós (1051 milliárd forintos) költséggel megépült létesítményben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése