Április hónap

Április az év negyedik, harminc-napos hónapja a Gergely-naptárban.

 A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, amely virágzást, megnyílást, kinyílást jelent, – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre.

Legszebb hangú énekesmadaraink nagy többsége áprilisban érkezik vissza téli szállásáról, és a hímek rövidesen énekelni kezdenek


Ha az idő áprilisban kellemes, májusban zord idő várható. Ha áprilisban viharok, égiháborúk támadnak az év további részében is nedves, csapadékos lesz az idő. – Ha szivárványnak kék és sárga színei szépen és jól látszanak, a további néhány napban jó időre lehet számítani.

Ha Szent György napja körül a rozs már akkora, hogy a varjúk el tudnak benne bújni bő gabona-termésre, aratásra lehet felkészülni. – A Szent György napi eső „kergeti a fagyot”, viszont esős májust jósol. – A húsvét körüli nedves idő rossz rozs-aratást okoz. – „Nagypénteki eső, annyi méreg, amennyi szem lehull. Rossz termés lesz”.
Gyula-nap (április 12.): Amilyen az időjárás ekkor, annak ellenkezője várható a következő negyvenen.
Márk napján (április 25.): A fülemüle énekére javallott figyelmezni, ha megszólal, szép tavaszt ígér.
Április utolsó napja, ha jó időt hoz, vele hozza a jó termést is, ha meg rossz az idő, viszi a hasznot.
Egy szólásmondás:„Április esőitől nyílnak május virágai”

Népszokások

Április 1. - Hugó napja:

Ez a bolondozás napja.

Április 6. - Irén napja:

Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő.

Április 12. - Gyula napja:

Az év 100. napja. A tisztaság, a takarítás napja. Ilyenkor kitakarítják a lakást, az ólakat és az állatokat is lemossák.

Április 14. - Tibor napja:

A hagyomány szerint e napon szólal meg a kakukk.
S ha ekkor már szép zöld a vetés, akkor jó lesz a széna.

Április 24. - György napja:

Ez a nap egy ősi pásztorünnep (a Palilia) napja, amikor is az állatok e napon hajtják ki először a legelőre.
Gonoszjáró napnak is tartották Szent György napját. Ezért, hogy a boszorkányokat elűzzék, a kerítésre és az ajtóra tüskés ágakat tűztek ki vagy bekenték őket fokhagymával. Az állatokat pedig a Szent György napi tűzön hajtották keresztül, hogy az ártó szellemektől és a rontástól megtisztuljanak.

E napon alkalmazták még a harmatszedést is, ami tejhaszon érdekében szedtek.
Ez úgy zajlott, hogy e nap hajnalán az asszonyok lepedővel szedték a harmatot, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak:
- a tejes fazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen
- vagy a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér
- vagy ezen harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva odaadták a tehénnek, hogy az jól tejeljen.

A pásztorok, béresek szegődtetését és a „juhbemérést” is ekkor tartották. Utóbbi arról szólt a lemért tejmennyiség alapján megállapították, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak.

Szent György napi közmondások:

Ha a rozsvetésben a varjú elbújhat, akkor telt csűrt hoz az aratás.
Szent György után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet.

Április 25. - Márk, Pál napja:

A kukoricavetés és a búzaszentelés napja.
A pap a mise után a hívőkkel kivonult a határba, majd megszentelte a vetést, ezekből a megszentelt búzaszálakból vitt mindenki haza magával.
Ennek a megszentelt búzának mágikus erőt tulajdonítottak, többek között gonosz űzésre használták.
Volt olyan térség, ahol ebből a szentelt búzából koszorút készítettek, amit templomi zászlóra, keresztekre helyeztek, majd nyolc nap eltelte után levettek és a szántóföld négy sarkába helyezték jégverés ellen.
De volt, hogy a beteg feje alá is helyezték gyógyítás céljából.
Vagy a Szent György-napi harmattal együtt beletették a kovászba, hogy szépen megkeljen a kenyér.

Terményjósló napnak is tartják e napot, ide tartozik e mondás:
"Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz, ellenben, ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz"

Forrás: http://www.hoxa.hu