1815. április 5. és 17. között tört ki az indonéz szigetvilág déli részén fekvő Tambora vulkán. A szűk kéthetes időszak alatt bekövetkezett több hatalmas robbanás az emberiség történetének egyik legnagyobb vulkánkitöréshez köthető katasztrófáját okozta. Következményei csak az ókori Szantorini, az izlandi Laki 1783-as és a Krakatau 1883-as kitöréseihez mérhetőek.
A Tambora krátere
Fotó: Wikipedia
A tengerre visszahulló hamu kilométer
hosszú szigeteket hozott létre, a hajók mozdulni sem tudtak a
megváltozott halmazállapotú közegben. A vulkánkitörési index
nyolcas skáláján hetes minősítést, vagyis szuperkolosszális besorolást
kapó kitöréskor keletkezett hatalmas hamufelhő nemcsak 43 kilométeres
magasságba emelkedett fel, de a légáramlatokba kerülő apró részecskék
szinte a teljes északi féltekét beborították.
Pont ez, vagyis a napsütés egy részét visszatükröző koromfelhő volt az, ami miatt nem is feltétlenül arra a hatvanezer halottra emlékezünk a Tambora kitörése kapcsán, akik közvetlenül a vulkán felrobbanásakor, az ekkor keletkező cunamiban, vagy az események után következő rövid időn belül haltak meg.
A vulkánból felszálló takaró miatt a világ átlaghőmérséklete 0,4-0,7 Celsius-fokkal csökkent.
Pont ez, vagyis a napsütés egy részét visszatükröző koromfelhő volt az, ami miatt nem is feltétlenül arra a hatvanezer halottra emlékezünk a Tambora kitörése kapcsán, akik közvetlenül a vulkán felrobbanásakor, az ekkor keletkező cunamiban, vagy az események után következő rövid időn belül haltak meg.
A vulkánból felszálló takaró miatt a világ átlaghőmérséklete 0,4-0,7 Celsius-fokkal csökkent.
A kitörés világméretű klímaváltozást hozott. A hamufelhő körbejárta a
Földet, és sajátos színű, szűrt napsütést eredményezett. Rengeteg
szokatlan időjárási eseményt figyeltek meg. Éghajlati hatását főleg a
következő évben éreztette, amely úgy vonult be a történelmi kánonba,
mint "az év, amikor elmaradt a nyár". Például júniusban és júliusban az
egyesült államokbeli New Englandban havazott és fagyos idő volt. A
Laki-hasadék szétrobbanása után ez a kitörés volt a második az írott
történelemben, amit az egész világon megfigyeltek és dokumentáltak.
Ugyanakkor számos, ma már pozitívnak mondható változást is elindított az
amúgy tragikus eseménysor. A kerékpár kialakulása például erre az
időszakra tehető, egy német feltaláló ekkoriban állt elő egy olyan
eszközzel, ami képes volt helyettesíteni az akkor közlekedési eszközként
egyeduralkodó lovat, aminek egyszerűen nem jutott elég abrak a
mezőgazdaság összeomlása miatt. Karl Drais nevéhez két találmány is
kötődik, ő (és persze néhány társa) alkotta meg az emberi erővel működő
sínhajtányt, és ők dolgozták ki az első, lábbal hajtott kerékpárt is,
ami pár év múlva hihetetlen sebességgel kezdett terjedni a világban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése