"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2011. október 18., kedd

Ember és a Föld

Az ember és a Föld bolygó folyamatos kölcsönhatásban van.
Ha az ember eltölt egy idõt egy bizonyos helyen, az hatni fog rá. Némelyik hely betegítő hatású,
érezhetően lehúzza az energiát, fáradtnak és szétszórtnak érezzük itt magunkat és
menekülünk innen. Más helyeken feltöltődünk és jól érezzük magunkat. Ezt
mindenki azonnal, ösztönösen érzi, némi gyakorlással tudatossá is lehet tenni a
különféle energiák érzékelését.

Energiapontok és az élővilág

Honnan lehet a különleges energiájú helyeket felismerni?

 A növényzet nagyon sokat elárul.

 Ahol a növény szenved, ott az embernek sincs jó dolga. Kerülendők  például az
olyan helyek, ahol a fák törzsét daganatok csúfítják. … Ahol a növényzet virul,
ott az ember is egészséges lesz. Aggasztó, hogy egyes modern vasbeton- és
acélszerkezetes épületben nem élnek meg a szobanövények. A növényzetet, mint
jelzést ősidők  óta figyelik az emberek a letelepedő hely kiválasztásához. Ugyanígy az
állatok viselkedése is árulkodó: madárfészek, egészséges vadon élő állatok jelenléte
jó jel. A fák, mivel évtizedekig - olykor évszázadokig - egy helyben állnak,
különösen megbízható jelei a helyben található energiáknak. A szabályos körben
növő egészséges fák  gyakran ilyen "szent helyek",energiaközpontok.
„ Ezeket elődeink  „boszorkánykörnek” nevezték, a fákat különösen nagyra
becsülő kelták ilyen helyeken tartották a szertartásaikat.
Ilyen  körökben bújik ki a felszínre a jóságos sárkány a kínaiak hite szerint..
A legtöbb embernek akkor jut eszébe a természet, a fák, az erdők, ha kirándulni szeretne menni, békére, csendre, nyugalomra, kikapcsolódásra vágyik. Éljük a szennyezett városokban mindennapi életünket, de mindeközben jó érzéssel tölt el bennünket az a tudat, hogy ha szeretnénk, magunk mögött hagyhatjuk ezt az egészségtelen környezetet, és belevethetjük magunkat a „vadonba”. 2011: az Erdők Éve. Jó alkalom arra, hogy elgondolkodjunk azon, hogy mennyi mindent adnak ezek a csodálatos életközösségek.

Az erdő otthont ad a benne élő állatoknak, növényeknek, gombáknak, segít megőrizni az élőlények sokféleségét Földünkön. Nagy mennyiségű éltető oxigént bocsájt a légkörbe, miközben hatalmas mennyiségű szennyezőanyagot – szén-monoxidot, szén-dioxidot, kén-dioxidot, nitrogén-dioxidot és ózont – képes elnyelni. Egy friss tanulmány szerint 30 százalékkal több légszennyező anyagokat vesz fel, mint ahogy a tudósok azt korábban gondolták. Ezáltal elsődleges segítőtársaink a klímaváltozás elleni harcban. Hozzájárulnak a bolygó megfelelő páratartalmához, biztosítják a tiszta vízforrásokat, szabályozzák a talaj vízháztartását. Faanyagot adnak. Meredek hegyoldalakon védik a talajt a szél és víz káros hatásaitól, megakadályozzák a talajeróziót. Mezőgazdasági területeinket óvják a széltől, árvíz esetén pedig hozzájárulnak az árhullám biztonságos levezetéséhez.
Mennyi jót kapunk tőlük, az ember mégis pusztítja. A természeti katasztrófák is nagy károkat okozhatnak bennük, a viharok, a szél, a hó, száraz éghajlaton a tűz. Azonban még a tűz sem képes elpusztítani, hiszen a földben lévő magvak túlélik a csapást, és újra kihajtanak. Sőt, vannak olyan fenyőfélék, melyeknek éppen a tűz hatására nyílnak fel a tobozaik, és a tűz elvonulása után szórják szét magvaikat. Az erdő képes megújulni, ha hagyják.
Ősünk, a gyűjtögető ember még nagy becsben tartotta az erdőt, mert az életet jelentette számára vadjaival, gyümölcseivel és terméseivel. A növénytermesztés és az állattartás kialakulásával azonban már szántóföldet és legelőt akart a helyére, és kezdetét vette az erdők évezredek óta tartó, sokszor ész nélküli irtása, kiegészülve az ipari célokat szolgáló fakivágással.
Mindeközben számos erdei élőlény kihalását okozta az ember.
Az emberiség csak megkésve eszmélt rá, hogy az erdő mekkora értéket képvisel. Annak ellenére, hogy ma már ezzel tisztában vagyunk, a gazdasági érdekek sokszor még így is előbbre valók.
Feloldhatatlannak tűnő konfliktus, hogy az ember erdőterületeket és más természetes növénytakarót tüntet el, hogy újabb és újabb mezőgazdasági területekhez jusson. Az emberiség létszámának növekedésével egyre több élelmiszert kell termelni. Tehát egyik biológiai szükségletünkért, a táplálkozásért, feláldozzuk az egészségünkhöz nélkülözhetetlen tiszta levegőt, vízforrásokat és a megfelelő klímát biztosító erdőket.
Számos területen, például a trópusokon, az esőerdők pusztítása nem ad tartósan termékeny földet. Ott ugyanis olyan vékony a termőréteg, hogy nem lehet évről-évre eredményesen bevetni, a föld hamar kimerül. Környezetvédő aktivisták próbálják megállítani az illegális fakitermelést, és nem egyszer az életükkel fizetnek azért, hogy felemelik szavukat az erdő védelme érdekében. Mindeközben az esőerdőkben még számtalan állat-és növényfaj vár felfedezésre, hiszen a világ leggazdagabb élővilágával rendelkeznek ezek a területek. Azt sem tudhatjuk, hogy a pusztítás során nem tűnnek-e el végleg olyan növények, melyeket a gyógyítás szolgálatába állíthatnánk.
Bár földrajzilag távol esnek tőlünk az esőerdei területek, nekünk is nagy kincset jelentenek. Mi is tudjuk támogatni fennmaradásukat azzal, hogy például nem vásárolunk olyan termékeket, melyekhez a pusztulásuk következtében juthatunk hozzá, például a pálmaolajjal készült élelmiszereket.
Magyarországon szerencsére nem fogynak, hanem növekednek az erdőterületek a helyes erdőgazdálkodásnak köszönhetően.
Ha tehetjük, kertünkbe is ültessünk fákat. Lombjuk hűsítő árnyékkal ajándékoz meg bennünket, és még energiát is megtakarítanak nekünk, ha a klímaberendezést is egy fával árnyékoljuk le.
Meséljük el gyermekeinknek is, hogy milyen értéket képviselnek az erdők, hogy már kiskoruktól tudatosuljon bennük az, amire sokan csak mostanában jönnek rá, hogy az erdők az életet jelentik számunkra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése