"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2011. október 19., szerda

Tájak, Jazd enyhet adó széltornyai, perzsa építészet

Marco Polo szép és nemes városként említette. Más utazók úgy tartották számon, mint a legszebb perzsa nők városa.

A badgirnek nevezett ősi széltorony a perzsa építészet egyik legeredetibb találmánya. A széltorony a forró sivatagi klímában a legkisebb szelet is felfogja, s a légcsatornákon, esetleg egy kis víztározón keresztül lehűtve a házba vezeti. Hasonlóan szellemes módon ki is vezeti a forró levegőt a házból, állandó természetes hűtést biztosítva a tikkasztó nyári hónapokban.
 
A felső részükön áttört kéményekre emlékeztető építmények igazából szellőztető kürtők, a légkondicionálás ősei – a 42 fokos hőségben felüdülést jelentett a legapróbb légáramlat

Passzív hűtés - ókori találmány

Talán meglepő, de létezik olyan ősi hűtő és klímaberendezés, ami a mai napig működőképes!
Persze nem elektromos áramot használ, és a szerkezet nem is fér el egy szobában, de ettől még nagyon ötletes. A perzsák már az i.e. 4. században olyan óriási (kb. 18 m magas), gúla alakú természetes hűtésű jégházakat (jahcsal) építettek, amelyekben a föld alatti tárolóverem hőmérséklete nyáron is fagypont alatt maradt a helyenként 2 méter vastag szigetelésnek és a folyamatosan csordogáló hűtővíznek köszönhetően. (Utóbbit a napközben kiolvadó jeges vízből nyerték, ami a hideg sivatagi éjszakában gyorsan visszahűlt - vagy pedig az építmény alatt húzódó kanat-csatornából
                 
 
 
        
 
 
 
.
 
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése