"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2012. július 14., szombat

Gyulaffy Napok Csobáncért


A Gyulaffy László Hagyományőrző Lovasbandérium - Csobánc Váráért Közhasznú alapítvány 2012. július 13.-14.-15.-én rendezi meg a Gyulaffy Napok Csobáncért című hagyományőrző programját. A rendezvény hagyományteremtő céllal, immáron 9. alkalommal került lebonyolításra. Programunk Gyulakesziben szervesen illeszkedik a nyári balatoni turisztikai műsorok sorozatához. Célunk a történelmileg hiteles, a hajdani kultúrát a hagyományoknak megfelelően visszaadó és értékőrző turisztikai program megrendezése.

A rendezvény során befolyt bevételeket a csobánci vár romjainak állagmegóvására fordítjuk, hogy az utókor számára megőrizzük a magyar történelem eme páratlan emlékét.

Középkori forgatag keretében életre kel az 1500-as évek török kori Magyarországának élete, hangulata. Ízelítőt kapunk a kihalófélben lévő mesterségekből, a néphagyományok, népszokások felidézésén keresztül megismerhetjük a kor hagyományait, az őshonos magyar haszonállatvásár pergő, hangulatát. Kóstolót kaphatunk a páratlan íz világú török és magyar konyha ínyencségeiből.
 
Díszes lovasbandériumok felvonulása és bemutatója varázsolja elénk a kor harci szellemét.
A lovagi tornák révén átélhetjük a vitézek férfias helytállását, kitartását, erkölcsrendjét.
Az autentikus népzenei és népművészeti műsorokon megelevenedik a magyarság gazdag kultúrája. Egész estét betöltő táncházunkban vendégeink megtanulhatják a magyar tájegységek táncait.
A Csobánc várához fellátogatók hiteles ismertetést kapnak a vár és környékének történetéről, hősies védőik legendájáról. A várhoz vezető úton ízelítőt adunk a történelmi borvidék boraiból és szőlőművelési kultúrájából.
 Forrás:Csobánc Váráért Alapítvány

A csobánci vár rövid története 
A vár építését feltehetően az 1250-es években kezdték el, de az 1270-es években már, mint elkészült várról tesz említést egy korabeli oklevél. Építtetői a diszeli nemesek voltak, azonban az 1300-as években már a dél-itáliai eredetű Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig. Első név szerint ismert ura Rátót nembeli Gyulafi Demeter, első várnagya pedig Csaba mester.


A hadas idők első szele 1490-ben érte a várat, mikor Mátyás király halálát követően Habsburg Miksa csapatai élén betört Magyarországra. Csobáncot, mint veszélyeztetett várat, Kinizsi Pál utasítására erődíteni kezdték. A védelmi építkezések irányítója Kinizsi hű embere, Leányfalusi Ágoston somlói várnagy volt.
Buda 1541. évi török kézre kerülése után, Csobánc végvár lett, s mint a győri generálátushoz, a Duna-Balatonközi Főkapitánysághoz tartozó véghely őrizte a két világbirodalom a Habsburg és az Oszmán-török impérium új határát, amely másfél évszázadon át a Balaton vize mentén húzódott. 
/Hangodi László/
 
Csobánc
A csobánci vár romjai

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése