Megtalálják a Rosette-i követ, aminek a segítségével fejtették meg az egyiptomi hieroglifákat.

1799. július 15-én a Nílus-völgyi Rosettánál egy Pierre Francois Xavier Bouchard nevezetű francia hivatalnok rálelt a Rosette-i kőre. A háromnyelvű – demotikus, hieroglif, hieratikus – feliratot tartalmazó fekete gránitdarab a Kr.e. 2. századból származik. 

 

Napóleon 1798-99-i egyiptomi hadjárata a tudományos világ számára elhatározó eredménnyel járt. Napóleon hajóhada 1798 májusában futott ki a touloni kikötőből. Hadseregének legkiválóbb tábornokai, de ugyanakkor tudósok, művészek, technikusok kísérték e kalandos kirándulására. A vállalkozás, mint hódító hadjárat és mint kísérlet, hogy Angliát érzékeny oldalán megsebezze, tudjuk, céljatévesztett volt. A tudomány mezején azonban jelentős siker született. Az egyiptomi építőművészet a maga nagyságában és fenségében most első ízben tárult az európai szem elé.

A hadjárat legnagyobb tudományos eredményét a rosette-i kő szolgáltatta. Rosette város Alsó-Egyiptomban fekszik, a Nílus nyugati deltája egyik ágának bal partján, 15 kilométerre a Földközi-tengertől. Arab neve Resid, a város alapítója, Harun al Rasid kalifa után. A francia katonák a város megerősítése céljából sáncot ástak, és e munkálatok közepette Bouchard mérnök egy fekete bazalttáblát talált a földben. A táblán levő szöveg háromféle írással volt bevésve: hieroglif, démotikus és görög írással. A rosette-i követ a francia tudósok vették gondozásukba, mert sejtették, hogy abban olyan eszközre tettek szert, amelynek segítségével sikerül majd megfejteni a hieroglif írást. Az értékes leletet hajóra rakták, és útnak indították Franciaországba. Azonban az angolok kezére jutott, s végül ez utóbbiak megvásárolták.

A londoni British Museumba került, mai napig is ott van.

Az egyiptomi hadjárat tudományos eredményeit díszes kiállítású kötetekben, Description de l'Egypt (Egyiptom leírása) cím alatt hozta nyilvánosságra a francia kormány. Az egyik kötetben méltatták a rosette-i követ is. A kő háromféle felirata lázba hozta a világ tudósait, de a hieroglifákat egy ideig még nem sikerült megfejteni. A görög felirat szerint a tábla Ptolemaiosz Epiphanész idejéből való, akit i.e. 197-ben egyiptomi papok ünnepeltek, s ezt két nyelven, háromféle írással örökítették meg.

A rosette-i kő hieroglifáinak megfejtése terén Thomas Young angol orvos tette meg az első eredményes lépést. A cambridge-i Museum Criticumban 1815-ben megjelent cikkében feltételezte, hogy a keretbe foglalt jelcsoportok uralkodók nevei. Megállapította 13 önálló mássalhangzójel hangértékét, és hogy azt milyen irányban kell olvasni.

A felirat megfejtése Jean François Champollion francia tudós nevéhez fűződik, aki a rejtvény kulcsát annak a felismerésnek segítségével találta meg, hogy a hieroglifákban vegyesen fordulnak elő szójelek, mássalhangzócsoportok jelei, önálló mássalhangzójelek (betűjelek), hangérték nélküli determinatívumok, és ritkán piktogramok is. Champollion a táblán előforduló tulajdonnevek alapján, szorgalmas kutatással, lépésről-lépésre haladva végül is elkészítette az első ősegyiptomi nyelvtant és szótárt.  

 

 

A franciaországi Figeac elsősorban arról nevezetes, hogy itt született Jean-François Champollion, egykori szülőházában kapott helyet A Világ Írásainak Múzeuma. Ugyanebben a városkában, a múzeum közelében található az Írások tere is. Burkolatán a Champollion munkájának sikeréhez nélkülözhetetlen, 1799-ben felfedezett (ógörög, valamint egyiptomi démotikus és hieroglifás feliratú) rosette-i kő másolata kapott helyet - nem mindennapi látvány!