A Cambridge Enciklopédiában ez áll az olimpiai játékok címszó alatt: "Négyévente más-más színhelyen megrendezésre kerülő, a világ minden tájáról érkező sportolók nagyszabású sportversenye. A játékok eredete az ókori Görögországba nyúlik vissza, ahol Olümpiában már a Kr.e.VIII.századtól négyévenként megrendezték a görögök együvé tartozását kifejező (ún.agonisztikus) játékokat. Az olimpiai játékoknak Nagy Theodosius bizánci császár 393-ban kiadott rendelete vetett véget.
Az első újkori olimpiát 1896-ban, Athénban tartották, több mint 1500 évvel az után, hogy Nagy Theodosius császár a kereszténység megszilárdítása érdekében minden pogány rendezvényt − így az olimpiai játékokat is − betiltott. A sportesemény felélesztésének gondolata először egy görög költő és újságíró, Panajótisz Szúcosz fejében fordult meg 1833-ban, az első, olimpiára már emlékeztető rendezvény pedig Evangélisz Zápasz gazdag görög sportbarát anyagi támogatásával valósult meg negyed századdal később. Ő finanszírozta ugyanis annak a Pánhellén Stadionnak a felújítását is, amely 1870-ben és 1875-ben az ötkarikás játékok helyszíneként szolgált.
Igaz, akkor még nem a most ismert öt karika volt a világverseny szimbóluma. A színes, egymásba fonódó köröket ugyanis Pierre de Coubertin báró tervezte 1913-ban, őt tartják a modern kori olimpiai játékok alapítójának. A karikák az egyik értelmezés szerint az öt kontinenst, egy másik magyarázat szerint pedig a sport alapelveit − a szenvedélyt, a hitet, a győzelmet, a munkaerkölcsöt és a sportszerűséget − szimbolizálják. Az olimpia jelszava pedig a Citius, altius, fortius, azaz Gyorsabban, magasabbra, erősebben szóhármas lett.
Az újkori Olimpia szülőatyja tehát Pierre de Coubertin, aki kezdetben a NOB titkári,majd 1896-tól 1925-ig az elnöki tisztét töltötte be. Ő fektette le a NOB alapszabályzatát, az amatőr szabályzatot, az amatőr esküt, és a játékok megnyitó és záróünnepélyének lebonyolítási módját. Jelentős szerepet játszott a téli olimpiai játékok létrehozásában is. Méltán nevezik a nemzetközi olimpizmus atyjának is, hisz szinte egész életét az olimpiai játékoknak szentelte 1937-ben bekövetkezett haláláig. A NOB székhelyén, Svájcban - a Genfi tó partján - található Lausanne-ban temették el, ám szíve a görögországi Olümpiában nyugszik. A modern olimpiai játékok születésnapja 1894.június 23-a. Ezen a napon fogadták el egyhangúlag az olimpiai játékok felújításának javaslatát, s alapították meg a NOB-ot, az újkori játékok nemzetközi szervező és részben végrehajtó szervezetét. Az olimpia jelképét, az öt egymásba fonódó karikát, azonban csak 1920 óta használják, szintén Coubertin javaslatára.
forrás:Kataca.hu
1878. február elsején született Hajós Alfréd. . Hajós Alfréd úszó, labdarúgó, építész. Az 1896-os athéni olimpián szerezte Magyarország elsõ és második olimpiai aranyérmét gyorsúszásban 100 és 1200 méteren. Labdarúgásban kétszeres magyar bajnok, és egyszeres válogatott volt. Az 1924-es szellemi olimpián ezüstérmet nyert. A debreceni Aranybika Szálló, valamint a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda az õ mûve, ez utóbbi a nevét is viseli.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése