A tér első feljegyzett neve 1820-ból származik: Stadtischer Auswind Platz (Városi kikötő tér). Ezután Városi fészer tér, Hajókászati tér, Hajókirakodási Hivatal tere névvel illették. 1853-tól Városi tömő tér (Stadt Schopper platz) volt; ekkor akarták a térre építeni a Központi Vásárcsarnokot, melyet végül - helyesen - a mai Fővám téren építettek fel. 1880-tól Tömő tér, 1898-tól Országház tér, 1918-1919-ben Köztársaság tér, majd 1919-től ismét Országház tér a neve.
Az Országház építése előtt a téren működött a Királyi Hajóhivatal és a Vízvezetéki-telep, az Igazságügyi Palota felépítése előtt pedig a Királyi Társzekér Raktár. Az Igazságügyi Palotát 1896-ban adták át .
A tér fontos középületei
a század végére készültek el, amelyek révén a tér országos
jelentőségű hellyé vált. Ezen épületek egyébként az Országház
1880-ban kiírt pályázati tervei voltak: az Országházat Steindl Imre
tervei alapján, az Igazságügyi Palotát Hauszmann Alajos, a
Földművelésügyi Minisztérium épületét pedig Bukovics Gyula tervei
alapján építették fel.
Az épülő Országház és környezetének képe a Várból 1895-ben
(az Országház még építés alatt)
A felépült Országház és környezetének képe a Várból 1902-ben
(a régi városképből gyakorlatilag ekkorra már csak a Géza utca házai maradtak meg, a Báthory utca házait az Országház térrel alkották eggyé)
Steindl Imre megvalósult
Országház-terve a historizáló eklektika jegyében született, barokk
alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően
neogótikus stílusú. Ez a monumentális épület a bécsi neogótika
szellemében épült, világosan érzékelhető rajta Steindl bécsi
mesterének, Friedrich von Schmidtnek hatása. Schmidt centrális
elrendezésű Bécs-Fünfhaus-i Kirche Maria vom Siege templomát
rajnai gótikus stílusban építette, s ennek kupolája nagy hatással
volt Steindl Imrére, amikor a budapesti Országház kupoláját
megtervezte. Ugyanekkor Steindl teljességgel egyedit alkotott,
amikor a barokk alaprajzot és tömegkompozíciót szintetizálta a
tiszta csúcsíves neogót építkezési stílussal. Az épület mind külső
tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a XIX.
század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen.
A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését.
A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését.
/forrás:Budapest City.org./
A megújult Kossuth tér
A megújult Kossuth tér
 |
MTI fotó Soós LajosA megújult Kossuth tér és az Országház 2014. március 14-én. MTI Fotó: Soós LajosMTI |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése