Ma van József nap

Ha József naptyán fuj a szél, akkor hetekig fuj.” A jó idő azonban bizakodásra ad okot: „Ha József naptyán derül, a bőség hozzánk beül.”   A József-napi szivárvány színéből a következőképpen jósoltak: „Amëllik szin jó látszott, abbu jó termést várhattunk. Ha bordó szinü vót az égboltozat, akkor sok bor vót, ha ződ, akkor sok gabona, ha sárga látszott vastagon, akkor mög kukorica. Mind annak jeléül az égboltozaton, hogy milyen termés lössz.”

 
 
A népi megfigyelések szerint Szent József napjára megjönnek a fecskék és a gólyák. Róluk is van egy hiedelem: ha piszkos a tolluk, jó lesz a termés, ha szép fehér, akkor viszont szűk esztendő várható. A József-napi szokásos felmelegedésre utal a boldogasszonyfai németek mondása is: Szent József kinyitja a méhkasokat”; a méhészek rendbe teszik a kaptárokat, a méhek megkezdik a mézgyűjtést.  Buzsákon ezekkel a szavakkal eresztik ki a méheket: „Atya, Fiú és Szentlélek Isten nevibe, induljatok, / Rakodjatok, minden mézet behordjatok!”

Mivel a József leggyakoribb férfinevek közé tartozik, ez a nap sok helyen fél ünnepnek számít. A régi somogyszentpáliak délelőtt misét hallgattak, utána kimentek a hegyre, elvetették a hagymát és a salátát. Balatonszentgyörgyön a férfiak pinceszerezéssel ünnepeltek, az elöljáróság pedig végigjárta a határt, megnézték, hogyan teleltek a vetések, milyen közmunkákat kell majd elvégeztetni.

József napján kell elvetni a paprikát, paradicsomot, akkor lesz belőle jó palánta. A Benedek napján vetett fokhagyma pedig közismerten jó gonoszűző szer. Ezt a lábodiak  szerint Benedek napján reggel 9 óra előtt kell ültetni. „Ha abból egy gerezddel keresztben meghúzza az ajtót, az ágyat, a tyúkok ajtaját, a háskót..., akkor oda nem mehet a boszorkány.” A cselédeknek Somogy uradalmaiban József-napkor mondták meg a reggelizés, Szent György-napkor az uzsonna idejét