Az immunrendszer szempontjából nemcsak az elfogyasztott étel minősége, hanem mennyisége is lényeges. Aki elhízott, sokkal fogékonyabb a fertőzésekre, többek között a légzőszervi, a bőr- és a húgyúti fertőzésekre. A túlsúly egyrészt megnehezíti a légzést, amely már önmagában sebezhetőbbé tesz a náthavírusokkal szemben, másrészt a pluszzsírszövet az immunrendszer működését károsan befolyásoló kémiai anyagokat is kibocsát. A jojóeffektus, azaz a hirtelen hízás, majd drasztikus fogyás váltakozása szintén csökkenti az immunsejtek működésének hatékonyságát.
Már néhány mély lélegzet csökkenti a stresszt
A stressz is gyengíti az immunrendszert, és nem csak futólag. Az orvostudomány viszonylag új területe a pszichoneuroimmunológia, amely a lélek, az idegrendszer és az immunrendszer kölcsönhatásait vizsgálja. Egy kutatás az oltás utáni immunválaszt vizsgálta tartós stresszben, illetve stresszmentesen élőknél. Kiderült többek között, hogy azoknál, akik Alzheimer-betegségben szenvedő rokont ápoltak, gyengébb volt az oltást követő immunválasz, valamint lassabban gyógyultak a sebeik, és gyakrabban volt torokgyulladásuk is. A jelenség hátterében a stresszhormonok, a kortizol és a noradrenalin áll, amelyek az immunsejtek receptoraihoz kötődve akadályozzák azok válaszképességét, és ezáltal fogékonyabbá tesznek a fertőzésekre.
Létezik azonban pozitív stressz is: a kutatások szerint a stresszhormonok kis mennyiségben megemelik a vérben lévő immunsejtek számát. Ettől azonban még senki ne csináljon stresszt az életében, az immunrendszer szempontjából ugyanis az a legelőnyösebb, ha az ember fitt, aktív, optimista, és képes humorral kezelni a nehéz helyzeteket. A legfontosabb pedig a barátság, a magány ugyanis szintén gyengíti az immunrendszert. Nem meglepő, hogy a nők, akiknek általában több ismerősük, barátjuk van, könnyebben beszélnek a gondjaikról, hatékonyabban küzdenek meg a stresszel, a gyásszal, mint a férfiak - írja a New Scientist.
8 óra 20 perc alvás
Már néhány nap alváshiány is megnöveli egy vírus- vagy baktériumfertőzés kockázatát. Egy kutatásban 153 egészséges felnőttel lélegeztettek be náthavírust. Azok, akik 7 óránál kevesebbet aludtak, csaknem háromszor nagyobb valószínűséggel betegedtek meg, mint a csoport többi tagja.
Éppen ezért mielőtt valaki oltást adat be magának, figyeljen rá, hogy kellőképpen kipihent legyen - mondja Mark Opp, az amerikai Washington Egyetem neurobiológusa. A tudós mindenkinek napi 8 óra 20 perc alvást ajánl. Ez soknak hangozhat elsőre, de úgy véli, ha valaki kizárólag a belső ritmusára hagyatkozik, észreveheti, hogy a szervezete ennyi alvást kíván. Kutatásai során azt tapasztalta, hogy amikor egészséges embereket hagytak addig aludni, ameddig jólesett nekik, az alvás hossza fokozatosan növekedett, egészen addig, amíg be nem állt 8 óra 20 percre.
A mennyiség mellett az alvás minősége is számít. A legpihentetőbb az alvás a hűvös, sötét és csendes helyiségben.
A napfény is serkenti az immunműködést
Ma már egyértelműen igazolt, hogy egyes autoimmun betegségek kialakulása - például az 1-es típusú cukorbetegség, a gyulladásos bélbetegségek, a sclerosis multiplex vagy a rheumatoid artrithis - összefügg a szervezet D-vitamin-szintjével. Bár a tejtermékek, a tojás és a halak tartalmaznak bizonyos mennyiségű D-vitamint, a vitamin elsősorban a bőrben képződik napsugárzás hatására. A statisztikák szerint azokban az országokban, ahol kevesebb a napfény, az autoimmun betegségek aránya magasabb.
A D-vitamin egyes kutatások szerint bizonyos ráktípusok megelőzésében is segít, többek között a mell-, a prosztata- és a vastagbélrák kockázatát csökkenti. De a napfény más úton is hat az immunrendszerre. A melatonin - az a hormon, amelyet a fény és a sötétség változására reagáló tobozmirigy termel - serkenti egyes immunsejtek működését.
A mozgás megduplázhatja az immunsejtek számát
Már viszonylag kevés mozgás is átmeneti lökést ad az immunrendszernek. Egy kutatásban 500 felnőttet követtek 12 héten keresztül, és azt találták, hogy azok, akik fizikailag a legaktívabbak voltak - hetente legalább ötször mozogtak -, csak fele annyit betegeskedtek nátha vagy mandulagyulladás miatt, mint a kevesebbet mozgók.
A jelenség hátterében az áll, hogy amikor a szív erőteljesebben kezd pumpálni, az érfalra kitapadt immunsejtek is bekerülnek a keringésbe. Az immunsejtek mennyisége mozgás hatására akár meg is duplázódhat. De a stresszhez hasonlóan a mozgásból is megárt a sok. Egy kísérletben azok, akik 11 vagy annál több órát edzettek egy héten, nagyobb eséllyel lettek náthásak, mint azok, akik heti 3-6 órát mozogtak csak.
A túl tiszta környezetben gyengébb a gyerek immunrendszere
Csecsemőknél az anyatej a legjobb ellenszere a fertőzéseknek, később pedig az oltások segítenek abban, hogy a kisgyerek immunrendszere hatékonyan válaszoljon a kórokozókra. Számos betegség, amely az immunrendszer túlműködésével kapcsolatos - asztma, ekcéma, allergia - a kutatások szerint ritkább a vidéken felnövő, friss levegőn és háziállatok közelében is sokat tartózkodó gyerekek esetében.
A higiéné-hipotézis szerint a nyugati gyerekek immunrendszere azért gyengébb manapság, mert túl steril, túl tiszta környezetben élnek, kevés kórokozóval találkoznak, így nem is alakul ki a gyerek természetes immunválasza. Ezért a szakértők azt ajánlják, hogy a szülők hagyják a gyereket gyereknek lenni, engedjék őket a homokban-sárban-piszokban játszani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése