VIII. Henrik angol király (Greenwich, 1491. június 28. – 1547. január 28.), VII. Henrik angol király fia. Az angol történelem egyik legkülönlegesebb szereplője volt.
VIII. Henrik uralkodása alatt (1509-1547) szakított a pápasággal és megalapította az anglikán nemzeti egyházat. Háborúzott Franciaországgal és Skóciával, 1542-ben ír királlyá koronáztatta magát. Reneszánsz életet élt, zeneszerzőként is ismerték. Mecénása volt kiváló költőknek és festőművészeknek.
Feleségei:
1. Aragóniai Katalin II. (Aragóniai) Ferdinánd és I. (Kasztíliai) Izabella lánya. Politikai okok következtében Henrik bátyjának, Arthurnak volt a felesége. Miután 1502-ben – hathónapnyi házasság után – meghalt Arthur, Henrik jegyese lett. Katalin ekkor 17, Henrik pedig mindössze 12 éves volt. VIII. Henriket 1509-ben koronázták királlyá, ekkor kötöttek házasságot. Hat gyermekük született, de ezek közül csak a későbbi I. Mária maradt életben. A fiúörökösre vágyó király érvényteleníteni akarta házasságát, de a pápa nem engedélyezte a válást. A házasságot végül a canterburyi érsek érvénytelenítette, Katalint pedig száműzték. Ez a történet vezetett a pápasággal való szakításhoz, és az anglikán egyház létrejöttéhez.
2. Boleyn Anna Thomas Boleyn, Rochefort grófjának a lánya volt. A francia udvarban nevelkedett, s Aragóniai Katalin udvarhölgye volt. A Katalintól elhidegült Henrik szerelmes lett a fiatal lányba, s 1525-től kedvese is volt. Henrik előző házasságának érvénytelenítése után, 1533-ban házasodtak össze. Leányuk volt a későbbi I. Erzsébet királynő. Henrik házasságtöréssel vádolta Annát, amit a nő kétségbeesetten tagadott. Nem segített semmi, halálra ítélték, lefejezték 1536-ban. (Azt már csak zárójelben kell megjegyezni, hogy maga a király sem volt igazán hűséges természet, kalandjainak sora ismert – és sok valószínűleg nem.)
3. Jane Seymour régi nemesi családból származott, Henrik előző feleségeinek udvarhölgye. Szerény, halkszavú személyiség volt, tökéletes ellentéte a szeszélyes Boleyn Annának. 1537-ben fiút szült a Henriknek, a jövendő VI. Edward királyt, de 12 nappal a szülés után meghalt. VIII. Henrik őszintén gyászolta – mint mondta – „egyetlen feleségét, akit szeretett”.
4. Cleves-i Anna 1539-ben lett Henrik felesége. A király egész Európában kerestette a menyasszonyjelöltet, s a beérkezett arcképek alapján választotta ki Annát, anélkül, hogy személyesen találkozott volna vele. Anna úgy érkezett Angliába, hogy nem beszélte a nyelvet, meglehetősen ridegen és elutasítóan kezelte Henriket, ráadásul eléggé műveletlen is volt. A király sem kedvelte a nőt, ezek után nem csodálható, hogy a házasság csak hat hónapig tartott. A következő esküvő mindössze 20 nappal követte a válást.
5. Howard Katalin Boleyn Anna rokona, Norfolk herceg unokahúga volt. Házasságuk idején – 1540-ben – még csak tizenkilenc éves, miközben a király már 49 éves volt. A hölgynek fiatal kora ellenére már „múltja” volt. Ez talán nem is lett volna baj, de kapcsolatait a házasságot követően felújította. A szerelmi ügyek persze egy királyi udvarban nem maradhatnak titokban. A bosszúálló király 1542-ben a házasságtörő királynét két szeretőjével és egyik udvarhölgyével együtt kivégeztette.
6. Parr Katalin Thomas Parr királyi tisztviselő lánya. Már két házasságon volt túl (mindkét férje meghalt), mikor 1543-ban hozzáment VIII. Henrikhez – pedig Lord Thomas Seymourba, Jane Seymour bátyjába volt szerelmes. Valójában inkább ápolója volt a kövér, beteg királynak, mint felesége. Miután Henrik 1547-ben meghalt, korábbi szerelméhez ment feleségül. Új házassága boldogtalan volt, szüléskor halt meg 1548-ban.
A szerelmes király
Henrik híres volt heves, indulatos természetéről, és arról, hogy akaratát mindenáron keresztülvitte. Volt azonban egy lágyabb, finomabb oldala is, melyről egy 1528-ban íródott levél tanúskodik, ami évszázadokig a Vatikán könyvtárában pihent, és nemrégiben került nyilvánosságra. A romantikus sorok Henrik és Boleyn Anna viszonyába engednek bepillantást, ráadásul egy sorsdöntő pillanatot örökítenek meg: a király kifejezi benne, hogy hajlandó feleségül venni a nőt. Egyebek mellett arról ír benne, hogy Anna mindörökre rabul ejtette a szívét, és "Ez arra késztet, hogy tiszteljem, szeressem és szolgáljam." Mindez azonban semmi a levél végéhez képest, ahol Anna nevének kezdőbetűi köré szívet rajzolt, mint egy szerelmes kamasz.
Kétségtelen, hogy a királyt Boleyn Annához fűzte a legszenvedélyesebb viszony, hiszen még a pápával is képes volt szembefordulni miatta, ám sokan úgy vélik, hogy harmadik felesége, JaneSeymour volt az igazi. Sajnos a frigy nem tartott sokáig, ugyanis az asszony elhunyt nem sokkal a várva várt trónörökös világrahozatala után, és Henrik őszintén meggyászolta, sőt úgy rendelkezett, hogy halála után Jane mellé temessék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése