Az 1752-ben született zalai jobbágyszármazék előbb tanítóként, majd a Batthyány család házi nevelőjeként, később - ma úgy mondanánk - szabadfoglalkozású alkotóként dolgozott.
Írótársai olyannyira kedvelték, hogy amikor az 1810-es budai tűzvészben szerény tabáni háza leégett, közadakozásból építettek újat számára. Kazinczytól, Csokonaitól Berzsenyiig, Kisfaludy Károlytól Vörösmarty Mihályig az összes korabeli irodalmár megfordult hajlékában, felolvasták verseiket, s tanácsot kértek a "bölcs öregtől". Aki nem fukarkodott a jó szóval. Bár Virág Benedek lefordította Horatius teljes életművét, rengeteget verselt (jellemzően ódákat írt), s a mohácsi vészig megírta Magyarország (regényes) történetét, művészetéből legmaradandóbb mégis másokra gyakorolt hatása lett.
Virág Benedek:Vigasztaló
A Szerencsével ne pörölj, barátom,
Hogy reád nem néz s mosolyog szünetlen;
Nem hagy el senkit, noha messze lenni
Látszik is ollykor.
Csak remélj, s víg légy. Igaz a Szerencse;
Jár, forog, mint jó anya, tégedet ma
Elkerűlt, holnap röpöső örömmel
Meg fog ölelni.
Hogy reád nem néz s mosolyog szünetlen;
Nem hagy el senkit, noha messze lenni
Látszik is ollykor.
Csak remélj, s víg légy. Igaz a Szerencse;
Jár, forog, mint jó anya, tégedet ma
Elkerűlt, holnap röpöső örömmel
Meg fog ölelni.
Sírfelirata:
-
- SZÜLETTEM. SZERETTEM HAZÁMAT S DOLGOZTAM ÉRTE. EZ AZ ÉN ÉLETEM TÖRTÉNETE. TEGYETEK TI IS ÍGY. TANÍTSÁTOK UTÓDAITOKAT, S HA AZOK IS ÍGY TESZIK, AKKOR MAGYARORSZÁG BOLDOG LESZ.
- Virág Benedek sírja Budapesten. Kerepesi temető:
- Kőfalvi Gyula szobrász alkotása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése