Hogyan tar­tó­sít­suk a rosszkedvet?

 A recept nagyon egy­szerű, 3 alap­vető lépést kell betartani:

1. Ha valami kel­le­met­len­ség ér ben­nün­ket, a követ­kező sza­vak­kal fűsze­rezve kom­men­tál­juk magunk­nak: min­dig és soha
Pl. „velem min­dig ez történik”
„én már soha­sem leszek képes…”

2. Ne felejt­sük naponta több­ször ismé­tel­getni a fenti kulcs­sza­vak­kal ellá­tott mondatokat!
3. A kellő önsaj­ná­lat fenn­tar­tá­sá­hoz hason­lít­gas­suk magun­kat a nálunk sze­ren­csé­sebb­nek, sike­re­sebb­nek tar­tott ember­tár­sa­ink­hoz („bez­zeg XY…”, „neki mennyi­vel könnyebb/jobb”)
Tipp: ha ezt elég hossza­san vagyunk képe­sek művelni, akkor meg­ala­poz­hat­juk két további álla­pot előkészítését:

• Az önsaj­ná­lat erő­sí­té­sé­vel a depresszió irá­nyába teszünk fon­tos lépéseket
• Az össze­ha­son­lít­ga­tás foko­zá­sá­val az irigy­ség alapú gyű­lö­le­tet készít­jük elő, ami az elma­gá­nyo­so­dás fon­tos alapanyaga
/Dr. Mogyoróssy Zsuzsanna
Lelkizóna /

Milyen színű az öröm?

- Milyen színű a szo­mo­rú­ság? — kér­dezte a csil­lag a cse­resz­nye­fát, és meg­bot­lott egy felhő­fosz­lány­ban, amely gyor­san tovább sza­ladt. — Hal­lod? Azt kér­dez­tem, milyen színű a szomorúság?
- Mint a ten­ger, ami­kor magá­hoz öleli a napot. Hara­go­san kék.
- Az álmok­nak is van színe?
- Az álmok­nak? Azok alkonyszínűek.
- Milyen színű az öröm?
- Fényes, kis barátom.
- És a magány?
- A magány az ibo­lya szí­nét viseli.
- Mennyire szé­pek ezek a szí­nek! Kül­dök majd neked egy szi­vár­ványt, hogy magadra terít­hesd, ha fázol. A csil­lag behunyta a sze­mét, és a vég­te­len­nek támasz­ko­dott. Egy ideig így maradt, hogy kipi­henje magát.
- És a sze­re­tet? Elfe­lej­tet­tem meg­kér­dezni, milyen színű a szeretet?
- Pont olyan, mint az Isten szeme — vála­szolt a fa.
- Na és a szerelem?
- A sze­re­lem színe a telihold.
- Vagy úgy. A sze­re­lem színe meg­egye­zik a hol­dé­val! — mondta a csillag.
Majd messze az űrbe bámult. És könnyezett.
Alkyoni Pap­adaki