1884. november 1-én döntés született a világ időzónákra való felosztásáról

A Föld időzónákra oszlik, amelyeken belül mindenhol azonos időt mérnek. Az időzónák alapjául a greenwichi idő (Greenwich Mean Time, UTC) szolgál, amelyhez a 0° hosszúsági foktól nyugatra kivonva, keletre hozzáadva az időzónát jellemző eltérést megkapjuk az időzónában mért időt.

Összesen 39 időzóna létezik (UTC-12-től UTC+14-ig), amelyek többsége egész órával tér el az UTC-től. Két időzóna között általában egyórás eltérés tapasztalható, ám akadnak ennél nagyobb eltérések is, mint például a kínai-afgán határon lévő 3 és fél órás ugrás. A legnagyobb eltérést azonban a Csendes-óceán közepén húzódó Dátumválasztó jelenti, melynek két oldala között 24 órás eltérés mutatkozik, tehát ezen átutazva keletről nyugatra (Ázsia felé) 24 órával előre, nyugatról keletre (Amerika felé) 24 órával vissza kell állítani.

1884. november 11-én  döntés született a világ időzónákra való felosztásáról. A kezdő délkört Greenwichben /Anglia/ jelölték ki.

Washingtonban, a Nemzetközi Meridián Konferencián, 25 nemzet képviselője hozta meg a döntést. 

Érdekességek:

A zónaidők a UTC-től általában egész órában térnek el, ritkábban az egészhez képest fél óra, két esetben pedig negyed óra eltérés van.

Elméletileg 24 időzónának kellene lennie, a valóságban azonban 40 van.

A másodperc számértéke mindenütt azonos.

  Kínában egyetlen zónaidőt használnak.

Sok országban és országrészekben nem használnak nyári időszámítást. Ilyen esetben nyári időszámításkor ezen országokhoz a nyári időszámítást használó országok 1 órával „közelebb” kerülnek.