Megnyitották a turisták számára a kínai nagy falat
A világ hetedik csodájaként nyilvántartott Kínai Nagy Fal a világ legrégibb és legnagyobb katonai védelmi építménye mintegy 7 ezer kilométer hosszan húzódik Észak-Kínában. A nagy fal az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek támadásaitól.
A Nagy Fal rendkívül bonyolult földrajzi körülmények között épült - hegyvidékeken, sivatagokon, pusztaságokon, mocsaras területeken át. Nagy része hegyvonulatokon húzódik úgy, hogy a külső oldalon meredek sziklák határolják A Ming-kori fal külső borítása téglákból és tégla alakú kődarabokból áll. Belsejét döngölt agyaggal, illetve kőzúzalékkal töltötték fel. Magassága átlagosan 10 méter, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, tetejénél pedig 4-5 méter. A fal tetején kifelé lőréseket alakítottak ki, belső részén kőlépcsőket és bejáratokat vágtak. Szakaszonként bástyákat, erődítményeket és az ellenség esetleges támadásait füsttel jelző építményeket építettek.
A munkálatokhoz százezrével kellett erőszakkal áttelepíteni földműveseket a kietlen északi tájakra. A munkásokat óriási létszámú hadsereg őrizte. Az építőmunkások szörnyű körülmények között dolgoztak. Egyes becslések szerint közel egymillió ember pusztult el az építkezés során.
Hebei tartományban mind a mai napig él a hűséges feleség, Meng Csiang-nü története. Az asszony férjét három nappal az esküvőjük után erőszakkal vitték el a falat építeni. Meng Csiangnü aggódni kezdett az uráért, és ellátogatott az építkezésre. Ott aztán megtudta a lesújtó hírt: a férje meghalt, s holttestét befalazták az építménybe. Amikor az asszony hangosan siratta elhunyt férjét, a fal hirtelen összedőlt, és a holttest a feleség elé zuhant. A hűséges feleség történetét hamarosan mindenki megismerte. Még a császár is hallott róla, ezért elrendelte, hogy vezessék elé a nőt. Amikor meglátta, annyira elbűvölte az özvegy szépsége, hogy nyomban feleségül kérte. Egyetlen kínai nő sem mondhatott nemet az uralkodónak, ám Meng Csiang-nü ragaszkodott egy feltételhez. Azt kérte, hogy állítsanak egy oltárt a férjének a tenger partján. A császár beleegyezett. Amikor aztán el akarták temetni az asszony férjét, Meng Csiang-nü felkapaszkodott az oltárra, átölelte a holttestet, és hangosan szidalmazta a könyörtelen császárt. Végül férje holttestét is magával rántva a tengerbe vetette magát.
A kínai nagy falat az UNESCO 1987-ben felvette a világörökség helyszínei közé.
