szenzációs anyaga.
A sokak által képről már ismert "Aranyember" és
számos gyönyörű szkíta kincs feleleveníti a lovasnomád birodalom múltját, mely a saját múltunk is egyben.
A kiállítás fő attrakcióit az Issyk kurgánban meglelt, és a világban mindenhol csak “Szkíta Aranyemberként” ismert vértezet adja. Hatalmas élményt adnak még a Berel-i kurgánban talált lovak díszei is, három ló megelevenedik közülük a kiállításon. Láthatóak még olyan kincsek méret és anyaghelyes reprodukciói is, mint a Tuekta kurgán griffje, a Chilikti kurgán rekeszzománcos szarvasai, a híres Tuvai lelet nyakéke, és egy tárgy elejéig még a neves mongóliai kincs, az Ordoss-i lelet is megelevenedik
forrás: Nemzeti Bulvár – Emberek Aranyban
Már az ókori szerzőket is foglalkoztatta, hogy mivel gazdagították az
ókori civilizációt a szkíták. Ephorosz szerint hozzájuk köthető a
tűzfúvó, kétágú horgony, valamint a fazekas korong feltalálása. A lovas
harcmodor kialakítása és a lószerszámok készítése mindenképpen az ő
érdemük volt, ezzel megteremtették elsőbbségüket a harcmezőn. Ezen kívül
a fegyverek közül is sok újítás hozzájuk kapcsolódik. De említhetnénk a
zászlók használatát, amely fontos jelzőszerepet játszott a csatákban,
ezek egyben nemzetségjelek is voltak.A sírok leletei alapján tudjuk, hogy a szkíták kiváló fémművesek voltak, ők terjesztették el a vasat keleten, valamint a bronzművességet a kínai fejedelemségekben. Aranykincseik máig elkápráztatnak mindenkit, ahhoz könnyen hozzájutottak, hiszen a területükön gazdag és könnyen elérhető helyek voltak. A paziriki sírokban talált szőnyegek alapján sokan úgy vélik, hogy a manapság is divatos nomád szőnyegek alapjai is ott keresendők. De ne feledkezzünk meg az ételekről, hiszen a sztyeppei népek fejlesztették ki a levesporok ősét, és tejtermékek szárításával gondoskodtak a változatosságról. Az öltözetnél pedig a csizma, a nadrág, de a bőrpáncél is a szkíták és utódnépeik fejlesztéseit dicsérik./Múlt-kor/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése